Derekamat átkarolva, magához húzva mosolyogtunk a kamerákba. Nem tudtam, melyikbe nézzek, de nem is érdekelt. Csak kattogtak a vakuk, egy pillanatra azt hittem meg is vakultam. Persze nem, csak valami pánikroham féleség jött rám. Aztán tovább kellett vonulnunk. Kezem egy kicsit megremegett Zayn tenyerében.
- Nyugi Hillary, nagyon jól csináltad! Profi vagy! - suttogta oda nekem.
A megnyugtató szavaitól nevetnem kellett.
Besétáltunk a nagy fehér házba, ahol mindent rózsák és virágok díszítettek. Oh, igen, hiszen az új divat a virágminta akármilyen formában. Mindenhol érződött a virágok illata.
- Gyere foglaljuk el a helyünket! - mosolygott rám a "lovagom" és neki indultunk a bejáratnak, amikor is egy nő állított meg bennünket.
- Hillary Nickolson? - kérdezte meg tőlem a nő, aki mögött egy kamerás férfi állt. - Adna egy interjút a Trend-nek?
Interjú? Kamerás férfi?
- Még szép, hogy adna. - válaszolt helyettem Zayn.
Miért én? A kamera bekapcsolt a nő pedig a szokásos szöveget kezdte mondani.
- Mit szólsz hozzá, hogy ennyi idősen, azaz mindössze 18 évesen egy egész céget kell a kezedben tartanod!? - tette fel a kérdést.
- Hát nem mondom, hogy egyszerű, de szeretem csinálni. Még bele kell szoknom mindenbe, de úgy érzem a tökéletes alkalmazottakkal és kollégákkal minden menni fog. - vigyorogtam bele a kamerába.
- Az utolsó pillanatban más párt választottatok, és Eleanor, Louis Tomlinson párjaként, te pedig Zayn Malik párjaként sétáltál be a szőnyegen. Talán új kapcsolat van a láthatáron.
Erre a kérdésre nem tudok mit válaszolni, bár arcom pirulása biztos elárult.
- A jövő zenéje. - kacsintott Mr. Malik a kamerába.
Végre tovább állhatunk. Csak Zayn mondata járt a fejembe. Elfoglaltuk a helyünket és megpillantottam barátnőmet, a backstage-ből, gyorsan odaintettem neki, Ő pedig vigyorogva lóbálta vissza felém a kezét. A zene elindult és a kifutóra szegeztük a tekintetünket. A fények elaludtak és a hosszúkás színpadot rózsaszínes, kékes és lilás lámpák világították meg. Gyönyörűek voltak mind a ruhák, mind a modellek, aztán barátnőm következett. Mesésen mutatott a barna bokáig érő maxiruhában, fején barna szalmakalap díszelgett. Minden lépésében látszódott az elegancia. Mosolya igazán virító volt, a vakuk pedig egyfolytában kattogtak.
- Te vagy a managere, igaz? - nézett rám Zayn.
- Igen! - bólogattam rá.
- Csodaszép lány. Tehetséges és mellesleg Louis fülig bele szeretett. Szerinted miért Ő lett a párja? Együtt töltötték az egész napot.
Szóval Louis a srác, akivel találkozott a barátnőm. A bemutató további részét, tapsolással töltöttük és én is készítettem pár képet barátnőmről.
Zayn ragaszkodott hozzá, hogy egészen a szobámig kísérjen.
- Nagyon tetszett a mai nap. - mosolygott rám, ellenállhatatlan mosolyával.
- Nekem is. - simítottam végig saját karomon.
Nem igazán voltam még szerelmes, sőt ilyesféle érzést nem keltett még bennem férfi sohasem, mint most a Malik fiú.
- Akkor én most haza megyek. - mutatott a liftre.
- Én meg be a szobába. - nevettem fel, kínosan.
Hülyén éreztem magam, nagyon hülyén.
- Rendben...akkor majd, még találkozunk. - bólogatott, miközben tarkóját vakargatta.
- Még szép. - vettem elő kulcsomat, zárba dugva ki is nyitottam vele az ajtót, majd belépve intettem neki egyet és Őt el is nyelte a lift ajtó.
- Elbasztad Hillary!! Nagyon elbasztad!! Meg kellett volna csókolnod, vagy behívnod estére!! - ordította belsőm.
El, Louis-sal tölti az éjszakát és kellemes vacsora kíséretében. Ledobtam magam az ágyra és lerúgtam a már nem túl kényelmes magassarkút, hajamat összekócoltam és a ruhámtól is megszabadultam. Felvettem egy melltartót és egy bugyit, majd az ágyba vetve tv-ztem és be is szundiztam rajta.
*Másnap reggel*
Esküszöm nem hiszem el a múlt éjszakát. Annyira sajnálom, hogy beijedtem
a végen, biztos vagyok benne, hogy többe nem fog keresni.
Miközben
ezeken morfondíroztam kibontottam egy halas konzervet és beültem a tv
elé, valami nyálas, sírós filmet nézni. A film közepén megszólalt a
hotel csengője, leraktam az olajos konzervet és odaszaladtam, hogy
beleszóljak.
-igen? - kérdeztem csámcsogva.
- hello Hillary...Zayn
vagyok? Beengedsz? - hallottam meg a csodálatos hangot.
Végig néztem
magamon, izzadt voltam és be kell valljam a szagom is izzadság és hal
szag keveréke volt, a hajam pedig csomókban allt.
- szerintem...gyere vissza kesőbb, nem nézek ki túl jól. - gügyögtem.
Végül már senki sem szólalt meg.
Oh ez az! Ha eddig meg lett volna esélyem, most már tutira mindent elbasztam.
Vissza tipegtem és a kanapéra huppantam.
El-nek egyszerű!!!!!! Gyönyörű lány és bátor ahhoz, hogy Louissal legyen. -gondoltam magamban.
Kopogást
hallottam meg és reménykedtem benne,hogy a pizzám jött meg. Bar
fehérneműben voltam, nem nagyon érdekelt, hiszen csak a kajámat veszem át. Kiakasztottam az ajtó láncot és kitártam az ajtót. Amint megláttam
Zayn-t, lesokkoltam. - Úgy nézel ki mint egy csöves, Ő meg mint valami
herceg. - suttogta belső istennőm.
- azt hitted csak akkor jutok be, ha te beengedsz? - kérdezte meg mikor belépett.
- úgy nézek ki mint valami hajléktalan, és a szagom is olyan, adnál egy fel órát, hogy elkészüljek!? - kérdeztem vöröslő arccal.
-
nem!! - mosolygott fel rám,miközben megvált cipőjétől- felkelve
megcsókolt és átölelt. - szép vagy és nem kell modellnek kinézned ha
velem vagy, lehetsz felőlem akármilyen büdös, halszagú! - röhögött fel és én is felnevettem. - nem érdekel!! Sőt én is csövelek veled.
Besétált és a kanapéra vetette magát, levette a pólóját és nadrágját,és
alsónadrágba ült. Az ÉN halamat ette és megveregette a mellette lévő
helyet.
- csövezzünk együtt. - csámcsogta tele szájjal.
Nagyon sokat nevettünk, és újra megszólalt a csengő. Ajtót nyitottam és megpillantottam Niall-t.
Ez egyre kellemetlenebb lesz.- gondoltam.
Zayn is kitotyogott alsójába.
- megzavartam valamit? - pirult el a szöszi.
- nem csak most éppen hajléktalankodunk. - nevetett fel barátom.
- akkor mar értem a szagotokat!! - fogta be orrát nevetve Niall.
A következő órába az összes fiú ott ült a kanapénkon Eleanorral együtt, és mivel főnökük vagyok kezdtem kellemetlenül érezni magam.
-
lazuljál le! Most nem munka miatt vagyunk itt hanem
haverkodni...hiszen a barátunk vagy. - mosolygott rám Harry és kezet a
combomra tette, amit nevetve letoltam magamról.
Azért elszaladtam és magamra kaptam egy trikót, hogy mégse szinte pucéran társalogjak velük.
A konyhába szaladva feltárcsáztam a konyhát és rendeltem még valami finomságot, mert a pizza amit rendeltem magamnak, nem volt elég hetünknek.
- Mit csinálsz itt egyedül? - jött ki utánam Zayn.
- Csak rendeltem még kaját...nagyon éhes lehetett Niall. Az egészet befalta. - mutattam az üres karton dobozra.
- Niall mindig éhes. - röhögött fel. - Amúgy nem mondtam el, miért is jöttem el igazából. - hajtotta le fejét és lábfejünket nézegette. - Szóval, Hill, azt hiszem én beléd szerettem és bár tudom, vagyis csak sejtem, hogy egy ilyen jó csajnak nem kellek én....de szóval tudatni akarom veled, hogy imádlak.
Ahogy a szavak elhagyták a száját, az én számon mosoly csücsült. Belső istennőm örömtáncot lejtett.
- Zayn...az érzés kölcsönös. - nyögtem ki. - Én is szeretlek.
Éreztem, ahogy fejem egyre jobban ég és valószínű arcom szinte egybefolyt a mellettem lévő vörös falmatricával.
Kezével megragadta a derekamat és magához ölelt, vállába temettem arcomat és beszívtam a főszeres Zayn illatot.
- Ez milyen romantikus. - hüppögte suttogva Harold az ajtó félfánál.
- Hazza te sírsz? - hallottuk meg Louis kérdését.
- Nem, dehogy. - vett nagyobb levegőt a fürtös és megtörölte a szemét.
- HAROLD SÍR!!!! De édes vagy Hazz. Ne vegyünk neked tampont? - röhögte ki Lou a legjobb barátját.
- Szemét vagy Tomlinson! Csak mert neked most van valakid előtte, csak én voltam ott neked. - nevetett fel Harry.
- Nyugi van Styles! - lépett oda mellé barátom és hátba veregette. - Majd te is találsz magadnak valakit !
Következő rész 2 megjegyzés és egy feliratkozó :)
